Forró Csilla

„A gyógyulni akarás a gyógyulás része” – Seneca

Műtét és gyógyszeres kezelés nélkül 2013. november 11-én megszületett a kislányunk, Lili. Az elmúlt pár év fájdalmas, ijesztő, hosszú, mégis reményteljes időszaka 2010. év elején kezdődött.

Sokat harcoltam, mindenkivel. A környezetem nagyon nehezen fogadta el azt, hogy teszek magamért, hogy nem a megszokott módon főzök, korán kelek, sportolok és nem az a legfontosabb számomra, hogy mikor milyen filmet vetítenek a moziban vagy melyik kedvenc sorozatom kezdődik épp a TVben, hogy még véletlenül se legyek egy percig csendben, egyedül.

Szerencsésnek érzem magam, hogy rátaláltam egy olyan alternatív megoldásra, ami segít a gyógyulásban, mert ennek köszönhetően a szemléletem is megváltozott.

Baloldali petefészekcisztát diagnosztizáltak nálam, melyet szerettek volna eltávolítani, de nem engedtem. Már akkor is nyitott voltam az alternatív terápiák felé és úgy éreztem, nekem kell tennem azért, hogy az a ciszta onnan elmúljon, hiszen én “tettem oda” magamnak.

Azon a nyáron olyan menstruációs fájdalmaim, vérzéseim voltak, hogy lábra sem tudtam állni. A legnagyobb ijedtség – mely életmódváltásra sarkallt – , akkor jött el, amikor kiderült, hogy bélvérzésem is van és a nőgyógyász azt mondta, hogy 99%, hogy endometriózisom van. Ez azt jelentette, hogy az endometriózis szövetek a bélszakaszra is ráterjedtek, és azonnali műtétet javasolt. Mivel az azonnal is pár hónap múlva lett volna esedékes, unokatestvérem javaslatára és segítségével életmódot váltottam. A makrobiotikát választottam. Tanácsadónőm és unokatestvérem segítségével belekezdtem a gyógyító diétába, kidobtam mindent a konyhámból, elkeztem főzni magamnak és mindent úgy csinálni, ahogy az le volt írva. Ez teljes embert igényelt, mert a főzés, a mozgás, az önmagammal való foglalkozás mellett másra nem is volt időm és nem is szerettem volna időt szakítani. Úgy döntöttem, hogy most csak magammal és a gyógyulásommal foglalkozom. Egyedülállóként ez nagyon jól működött, majd 10 hónappal később megismertem a mostani férjemet, mikor is változtatnom kellett a jól bevált és szeretett rutinszerű életemen és újra nyitottam a világ felé. Eredményeim addigra már tükrözték a befektetett engergiát, a műtétet elkerültem, a ciszta mérete csökkent, a tüneteim, fájdalmaim csökkentek, stagnáltak. Pánikrohamom, mely addig gyakran kínzott, 3 hónappal később elmúlt, mintha sosem lett volna.

Akkor még egy média ügynökségnél dolgoztam, de ekkor éreztem elérkezettnek az időt, hogy váltsak. Amerikában elvégeztem 1 hónap, azaz 1 szint makrobiotika tanácsadó képzést a Kushi Intézetben, melyet később a hollandiai Kushi Intézet követett, ahol fél évet töltöttem el tanulással és munkával. További, rövidebb kurzusokon is részt vettem, mely mindig feltöltött és új lendületet adott, hogy folytassam a diétát és ne adjam fel.
Részt vettem az Arwen torna 2 hetes tanfolyamán is, és legalább heti 3 alkalommal tornáztam, mikoris 2011 novemberében eljött hozzánk a csoda, állapotos lettem. Az életmódváltás és a torna meghozta várva várt gyümölcsét. Még mindig nem szusszanhattam, mert a 12. heti ultrahang vizsgálaton rossz eredményt kaptunk, mely miatt meg kellett szakítani a terhességet. Ekkor újra visszatért az endometriózis bélvérzéssel, fájdalommal, kínnal. Reményvesztettnek, elkeseredettnek, szerencsétlennek és egyedül éreztem magam még akkor is, ha voltak körülöttem. Nagyon nehéz időszak következett számunkra.

2013. januárjában, túl az akkori munkámból való felmondáson, az amszterdami Kushi Intézetben eltöltött időn, a helyzetem elfogadásán, hogy az endometriózis volt, van és lesz, és nekem az a feladatom, hogy kordában tartsam, csökkentsem a tüneteket és ezt meg tudom csinálni, férjemmel összeházasodtunk, melyet gyermekáldás követett. Akkor mindkét petefészkemben volt egy-egy 4.5 cm-es ciszta, bélvérzéses panaszom is volt, de nem fájt a menzesz. Az Arwen torna gyakorlatsorát, kisebb-nagyobb megszakításokkal ugyan, de gyakoroltam. A makrót folyamatosan csináltam, és egyéb alternatív terápiákat is kipróbáltam. Úgy gondolom, hogy környezetem ugyanúgy formálja az én egészségemet, mint saját magam, de mégis én vagyok az aki tenni tud érte. Nagyon nagy kitartás és elszántság volt bennem, melyet újra fel kell vennem, hiszen a babával még nincs vége a történetnek. Az endometriózis szunnyad, tünetmentes, de bármikor visszajöhet, ahogy újraindul a ciklus. Boldog anyukaként a kislányom érdekében (is) még jobban oda kell figyelnem arra, hogy ne térjenek vissza a tünetek.

2016. január végén természetes úton megfogant Emma Luca aki ezen év október 25-én megérkezett hozzánk. Lili érkezését követően az életmódbeli változtatásokat fokozatosan elhagytam így a két
gyermek születése között nem tartottam a makrobiotikus diétát, arra figyeltem csak, hogy hús és tejtermék mentesen táplálkozzam, vegán ételt rendeltem, alkalmanként főztem. Inkább vegetáriánus módon táplálkozom jelenleg. (kivéve a hal) A mozgás szinte a gyerekek körüli teendőkre korlátozódik.  A tüneteim nem jelentkeztek újra, és a legutolsó ultrahang vizsgálaton is teljesen tiszta petefészkeket látott Bokor doktor. Úgy érzem, a gyerekek meggyógyítottak. Alattomos betegség révén és mert szeretem ezt az életmódot, szeretnék ismét visszatérni a makrobiotikához és a mozgáshoz is, melyet remélem ősszel újrakezdhetek. Kitartást és hitet kívánok mindenkinek, mert ezekre van a legnagyobb szükség.

Forró Csilla

Comments are closed.